Make your own free website on Tripod.com
2001. április 1. vasárnap
Kol 3,1-17.

ISTEN HASONLATOSSÁGÁRA

Mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul. (Kol 3,9-10)

„Ott van Isten” – kiáltotta egy gyermekhang. Éppen a papi köntösömet vettem fel, amikor megfordulva megláttam a kis George-ot, aki rám mutatva szólt így az édesapjához. Zavarban voltam, miközben az apa és a gyerek közeledett felém.
„Én nem Isten vagyok” – javítottam ki gyengéden a gyermeket. „Isten sokkal nagyobb, és mindenütt jelen van.” „Hiszen ön tanította George-nak a vasárnapi iskolában, hogy Isten mindannyiunkban ott lakozik” – vetette közbe az apa. „Azt hiszem, azt akarja mondani a gyerek, hogy önben Istent látja.” No, erre aztán még inkább zavarba jöttem. Ha George így véli, akkor igaza van. Isten fölöttünk, körülöttünk és bennünk van. Ez a beszélgetés arra emlékeztetett, hogy keressem és vegyem észre Isten lelkét azokban, akikkel találkozom. Szeretnék úgy élni, hogy George, és mások is láthassák bennem az Istent.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy befogadjuk Szentlelkedet, hogy vezessen, és így megmutathassuk szeretetedet másoknak. Ámen.

Mindannyian Isten képmását hordozzuk a világban.

David Russel (Illinois, USA)
IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY PÉLDAKÉPEK LEHESSÜNK A GYERMEKEK SZÁMÁRA!


<<-- Előző nap Következő nap -->>



Kol. 3,1-17
Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben. Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten.
Ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek; most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt. Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.
Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.