2001. április 8. vasárnap
Mk 11,1-10.

HŰSÉGES TÖMEG?

Akik pedig előtte és utána mentek, ezt kiáltották: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban! (Mk 11,9-10)

Az olajfák hegye Jeruzsálemtől Kidron völgyéig húzódik. Egy ősi út vezet a hegyen át, melyről csodálatos kilátás nyílik Jeruzsálemre. Amint Jézus szamárháton ülve haladt keresztül a hegyen, ujjongó tömeg gyűlt köré, és dicsőítették őt. Pálmaágakat lengettek és hintettek eléje, köntöseiket az útra terítették, miközben ezt kiáltozták: „Hozsánna! Áldott, aki jő az Úr nevében! Hozsánna a magasságban!” A tömeg annyira fellelkesült, hogy néhányan ezt mondták: „Íme, a világ őt követi.” (Jn 12,19). Mégis, mielőtt a hét véget ért volna, azok közül, akik korábban ujjongva köszöntötték őt, sokan így kiáltottak: „Feszítsd meg!” (Mk 15,13)
A virágvasárnap több, mint Jézus Jeruzsálembe való győzelmes bevonulásának megünneplése. Állandó figyelmeztetés a keresztyének számára, hogy a hűség több, mint a puszta szó. A hűség szilárd odaadás és engedelmesség a hétköznapi élet próbái és kísértései között.

Imádság: Urunk, naponta kell szembenéznünk olyan helyzetekkel, melyek próbára teszik hűségünket. Adj erőt, hogy odaadásunk megmaradjon, és teérted tevékenykedjünk. Ámen.

Hűségünket a Krisztusnak való napi engedelmességben mutathatjuk meg.

Howard Coop (Kentucky, USA)
IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY JOBBAN TUDJUNK ENGEDELMESKEDNI KRISZTUSNAK!


<<-- Előző nap Következő nap -->>


Mk. 11,1-10
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, Bétfagéhoz és Betániához, az Olajfák hegyénél, elküldött tanítványai közül kettőt, és így szólt hozzájuk: „Menjetek az előttetek levő faluba, és mindjárt, amint beértek, találtok egy szamárcsikót megkötve, amelyen még nem ült soha senki: oldjátok el, és hozzátok ide. Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: Miért teszitek ezt? - mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá, de azonnal vissza is küldi.” El is mentek, meg is találták a szamárcsikót az ajtó elé kötve kinn az utcán, és eloldották.
Az ott álldogálók közül néhányan megkérdezték tőlük: „Miért teszitek ezt, miért oldjátok el a szamárcsikót?” Ők pedig úgy válaszoltak, ahogyan Jézus mondta; és akkor elengedték őket. Elvitték tehát Jézushoz a szamárcsikót, ráterítették felsőruhájukat, ő pedig felült rá. Sokan felsőruhájukat terítették az útra, mások a mezőn vágott lombos ágakat; akik pedig előtte és utána mentek, ezt kiáltották: „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban!”