2001. április 26. csütörtök
Róm  7,15-25.

NINCS HELY

A tisztátalan lélek így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, gazdátlanul, kiseperve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, vesz maga mellé másik hét magánál is gonoszabb lelket; bemennek, és ott laknak, és annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az előbbinél.” (Mt 12,43-45)

25 éven keresztül a dohányzás rabja voltam. 20 éven keresztül dohányoztam, és az utolsó 5 évben megpróbáltam leszokni. Akkor kezdtem el a próbálkozást, amikor elolvastam a rómaiakhoz írt levél hetedik fejezetét. De annak ellenére, hogy megpróbáltam leszokni a dohányzásról, nem tudtam. Minden elérhető segítséget megvásároltam, de semmi sem hatott. Megállás nélkül kezdtem imádkozni, és egy időre sikerült abbahagyni a dohányzást.
Hamarosan azonban a mindent elsöprő kívánság visszatért. Végül megértettem, hogy ha a szervezetemet megvonom ettől a függőségtől, egy üresség marad utána, egy űr, amit valami erősebbel kell megtöltenem. Isten igéjével kezdtem ezt az űrt pótolni, és amikor újra visszatért a kísértés, nem talált szabad helyet bennem.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy oly türelmes vagy gyermekeiddel, és segítesz káros szokásainktól megszabadulni.  Taníts arra, hogy a te erődre támaszkodjunk a kísértések idejében. Ámen.

A bibliatanulmányozás során olyan erőt nyerhetünk, ami megváltoztat minket.

Trudy K. Snyder ( Pennsylvania, USA)
IMÁDKOZZUNK A SZENVEDÉLYBETEGEKÉRT!


<<-- Előző nap Következő nap -->>



Róm. 7,15-25
Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.
Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat tudom cselekedni. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.