2001. augusztus 1. szerda
Lk 18,1-8.

IGAZSÁG ÉS KEGYELEM

Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az ÚR szolgáltat igazságot az embernek. (Péld 29,26)

Sokunknak jelent problémát az a parancsolat, hogy bocsássunk meg ellenségeinknek. Tudjuk, hogy a meg nem bocsátás keserűséget és bosszút szül, mégsem tudjuk kezelni a sértettség és harag érzését, amikor igazságtalanság ér bennünket.
Hitéletem elején a Példabeszédek könyvében az igazság kereséséről olvastam. Eszembe jutott Jézus példázata az özvegyről, aki addig zargatta az igazságtalan bírót, amíg az javára nem döntött. Lukács az imádságban való kitartásról beszél, de engem inkább vonzott Jézusnak az az ígérete, hogy Isten „igazságot szolgáltat választottainak, akik éjjel nappal kiáltanak hozzá”.
Miután elkezdtem igazságért imádkozni, Isten gyakran a saját hiányosságaimat juttatta eszembe. Így szólt hozzám: „Biztos vagy benne, hogy igazságot akarsz? A szíved mélyén tudod, hogy te ugyanolyan bűnös vagy.” Így könnyebb lett az igazságért való imádságot bocsánatkérő imádsággá változtatni.
Lassan megértettem, hogy az elnyomottak igazságáért kell inkább imádkoznom, mint magamért. Megtanultam, hogy sérelmem és az igazság felismerése után hogyan lehet megbocsátani.

Imádság: Úr Jézus, köszönjük, hogy megengeded, hogy imádságban keressük az igazságot, majd gyengéden elvezetsz minket a megbocsátáshoz. Ámen.

Istenünk, segíts nekünk megbocsátani, és szabadíts meg a haragunktól.

Velma A. Burrows (Pennsylvania, USA)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK SZERETNÉNEK MEGBOCSÁTANI!


<<-- Előző nap Következő nap -->>



Lk. 18,1-8.
Arról is mondott nekik példázatot [Jézus], hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.”
Azután így szólt az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?”