Make your own free website on Tripod.com
2001. augusztus 16. csütörtök
Jn 15,9-17.

KIVÁLASZTVA

Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (1Jn 4,19)

Egész életemben úgy gondoltam, hogy azért lettem hivő ember, mert az akartam lenni. Sokszor olvastam már Jn 15. fejezetét, de amikor legutóbb újra foglalkoztam vele, üzenete világosabb lett számomra: amikor személyes megváltómnak befogadom Krisztust a szívembe, elnyerem az üdvösséget. De nem kell kiérdemelnem az üdvösséget biztosító szeretetet. Mielőtt bármit is tudtam volna Krisztusról, vagy törődtem volna a lelki dolgokkal, Isten szeretett engem és lehajolt hozzám. Szabad akaratából szeretett és választott ki. A teremtés gyümölcse vagyok, Isten szeme fénye. (5Móz 32,10; Zsolt 17,8)
A Krisztussal való kapcsolatot szabad akaratunkból választhatjuk, Isten nem erőlteti ránk. A Szentírás azonban elénk tárja Isten szerető szívét: ő már akkor szeretett és keresett minket, mielőtt egy lépést is tettünk volna felé. Micsoda kiváltság, milyen csodálatos dolog! Igen, én döntöttem a hívő élet mellett, de Isten már előbb kiválasztott engem.

Imádság: Köszönjük neked, Istenünk, hogy gyermekeiddé fogadtál. Adj halló füleket, hogy fogékonyak legyünk hangod meghallására és tanuljuk a Krisztusban való életet, elfogadva örökkévaló szeretetedet. Ámen.

Isten családjának részesei vagyunk, mert ő kiválasztott és megkeresett minket.

Pauline Pullan (Észak-Yorkshire, Anglia)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK MÉG NEM DÖNTÖTTEK KRISZTUS MELLETT!
<<-- Előző nap Következő nap -->>



Jn. 15,9-17.
Jézus mondja: „Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.”
„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást.”