Make your own free website on Tripod.com
2001. augusztus 19. vasárnap
Lk 10,1-9.

ARATÁSRA VÁRÓ GABONAMAG

Emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra. (Jn 4,35)

A gabonamezők szinte izzottak a napsütésben a minap, amikor arra kerékpároztam. Frissen vágott gabonafejek rendjei sorakoztak a sárgálló tarlón. Csak aratómunkásokra volt szükség, akik begyűjtik a termést. De mi történik, ha nem jön senki?
Az Isten mezejét az emberi lelkek világa jelenti. Isten minden gyermekének része lehet a szent szolgálatban: embereket segíthetünk az örök életre. Isten minket használ a munka elvégzésére, a magok elvetésétől kezdve, az öntözés feladatán át egészen az aratásig.
Milyen gyakran hátráltattam Isten munkáját valakiben, csak azért, mert túlzottan a magam céljaival voltam elfoglalva, és elmulasztottam bizonyságot tenni hitemről! Hányszor elszalasztottam a lehetőséget, hogy a bennem munkálkodó hitről szóljak!
Az aratásra váró gabonamező példája engem Jézus szavaira emlékeztet: „Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra.” (Jn 4,35) Minden nap késznek kell lennem arra, hogy kivegyem a részem a munkából Isten mezején.

Imádság: Aratás Ura, veled együtt szeretnék ma dolgozni! Segíts, hogy hűséges maradhassak és így vigyem Jézus Krisztus evangéliumát másoknak. Ámen.

Lelki „aratómunkásokra” van szükség.

Alice Park (Michigan, USA)

IMÁDKOZZUNK A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓKÉRT!

<<-- Előző nap Következő nap -->>



Lk. 10,1-9.
Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni készült. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába. Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Útközben ne is köszöntsetek senkit. Ha azonban egy házba beléptek, legelőször ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, reátok száll vissza. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek. Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített az Isten országa.