Make your own free website on Tripod.com
2001. február 27. kedd
Olvassuk: Gal 6, 1-10.

TÛZ NÉLKÜL

Az ember azt mondta: Követlek, Uram, de... (Lk 9,61)

Egy barátom szereti mondogatni, hogy némelyek csak füstölnek, de nem égnek. Én is ilyen vagyok. Beszélek arról, hogy visszavonulok, vagy hogy felújítom a házat – de mindez csak beszéd. Ez a halogatás már a Jézussal való kapcsolatomra is átterjedt.
Elkezdtem megvizsgálni napjaim eseményeit, azzal kezdve legelõször is, hogy miért kelek fel reggel. Sajnos, a gyors válasz az, hogy a munkám miatt – és nem Isten magasztalására. A következõ kérdés: Miért dolgozom? A válasz: a pénzért – és nem azért, hogy Jézust szol-gáljam, vagy másokon segítsek.
Más szóval, habár kijelentem, hogy odaszántam magam Krisztus-nak, valójában csak magammal foglalkozom. Néhányan azt mondják, hogy mindössze templomba kell járni, buzgón imádkozni és nagylelkûen adakozni. De ennél több kell. Mert míg ezek a cselekedetek valóban fel-gerjesztik a lángokat, Isten tüze akkor világít legfényesebben, amikor meglátogatok egy beteget, ételt osztok a szegényeknek, vagy önzetlenül segítek másoknak. Száz indokot is képes vagyok találni, miért ne tegyem meg ezeket a dolgokat, de ilyenkor arról van szó, vajon akarok-e több lenni, mint „tûz nélküli füst”. Számomra eljött az idõ, hogy abbahagyjam a sok beszédet és elkezdjem Istent szolgálni.
Imádság: Drága Jézusom, töltsd meg szívemet csodálatos kegyel-meddel és add, hogy tartózkodjam mindentõl, ami elvonhat Tõled. Ámen.

A keresztyén élet nem más, mint szeretetbõl való cselekvés.

D.D. Emmons (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK VONAKODNAK ELKÖTELEZNI ÉLETÜKET JÉZUS MELLETT!

<<-- Elözõ nap Következõ nap -->>




Gal. 6,1-10
Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bûnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt gondolja, hogy õ valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. Mert mindenki a maga terhét hordozza. Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testbõl arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekbõl fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg idõnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.