Make your own free website on Tripod.com
2001. július 3. kedd
Mt 27,1-5.

ISTEN KEGYELME

Amikor Júdás, aki őt elárulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek, és ezt mondta: „Vétkeztem, mert ártatlan vért árultam el.” (Mt 27,3-4)

Júdás árulása mindenki számára nyilvánvaló, ám ha nem vigyázunk, ítéletünk könnyen azt sugallhatja, hogy mi magunk nem követjük el Júdás bűnét. Az igazság az, hogy mi mindannyian elárultuk Jézust. Nem is abban különbözünk tőle, hogy milyen módon követtük el, hanem abban, hogy felismerve vétkünket, mit teszünk.
Júdás önmaga próbálta jóvátenni vétkét, azonban amikor igyekezete kudarcba fulladt, öngyilkosságot követett el. Mi is megpróbálhatjuk jóvátenni bűneinket. Bár erre ugyanúgy képtelenek vagyunk, vétkeinktől mégis megtisztulhatunk. Örömhír számunkra, hogy van más választásunk. Igénybe vehetjük Isten kegyelmét, amely Jézus Krisztus életében, halálában és feltámadásában nyilvánvalóvá vált. Kegyelmét elfogadva kikerülhetünk az árulások pusztító köréből. A magunk ereje helyett Isten megtisztító kegyelmére támaszkodhatunk és helyreállhat az a kapcsolat, amelyet ő szeretne velünk ápolni.

Imádság: Drága Urunk, segíts elfogadnunk, hogy kegyelmed mindenre elégséges, még akarattal elkövetett engedetlenségeinkre is. Ámen.

Csak azt a bocsánatot nem nyerhetjük el, amelyet nem akarunk elfogadni.

K. Jackson Peevy (Alabama, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÖNGYILKOSSÁGOT ELKÖVETŐK CSALÁDJÁÉRT!

<<-- Előző nap Következő nap -->>



Mt. 27,1-5.
Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra juttatják. Azután megkötözték, elvitték és átadták Pilátusnak, a helytartónak. Amikor pedig Júdás, aki őt elárulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek, és ezt mondta: „Vétkeztem, mert ártatlan vért árultam el.” De azok ezt mondták: „Mi közünk hozzá? A te dolgod.” Erre ő a templomba hajítva az ezüstöket, eltávozott, ment és felakasztotta magát.