Make your own free website on Tripod.com
2001. július 20. péntek
Jn 9,1-7.

ISTEN MEGISMERÉSE

Jézus mondja: „Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.” (Jn 9,5)

Nem olyan régen meglátogatott minket Anna lányunk kétéves fiával, Zackkal. Zackot minden érdekelte, különösen a zseblámpák. Órákig tudott ülni részeire szedegetve a különböző zseblámpákat, és mindenkinek elmondta, hogy a zseblámpákban elem, izzó és ki-bekapcsoló gomb van. Tudta, hogyan kell betenni az elemet, hova kerül az izzó, és hogyan kell a hátlapot visszahelyezni. Tanulmányozta és tudta, hogyan működik. De azért tovább folytatta a szét- és összeszerelésüket.
Zack ténykedése leckét adott nekem a hittel kapcsolatban. Lehet, hogy úgy gondoljuk, az évek hosszú sora alatt már eléggé megismertük Istent. De aztán egyszer Isten talán másképp cselekszik, mint vártuk, vagy úgy tűnik, nem szól hozzánk. Akkor elsötétül körülöttünk a világ. Ilyenkor visszatérhetünk mindahhoz, amit már eddig megismertünk Istenből: jóságához, hűségéhez, jóindulatához. Talán hosszabb időt töltünk majd imádságban, mielőtt újra úgy érezzük, hogy ismerjük Istent és az ő világosságában élünk.
Újra és újra Istenhez kell fordulnunk, hogy mélyebben megismerhessük őt. Csak így lehetünk teljes részesei Isten tervének, amelyet számunkra elkészített.

Imádság: Édes Istenünk, segíts hozzád térnünk, hogy igazán megismerhessünk téged. Fiad, Jézus nevében kérünk. Ámen.

Isten mindig valami újat akar tanítani számunkra.

Jim Holsinger (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK A NAGYSZÜLŐKÉRT ÉS AZ UNOKÁKÉRT!

<<-- Előző nap Következő nap -->>



Jn. 9,1-7.
Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus így válaszolt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.” Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: „Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában” - ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.