Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek. (Jn 14,27)

Néhány évvel ezelőtt a Kenyai Metodista Egyház evangélizációt szervezett Meru lakosságának. Fáradhatatlanul dolgoztunk ebben a missziós szolgálatban, abban a hitben, hogy sok ember megismerkedhet Jézus Krisztussal. De néhány héttel az esemény előtt tragédia történt a családunkban. Teljesen váratlanul legkisebb fiunk, Timothy súlyos beteg lett és meghalt.
Amikor az evangélizációs csoport összegyűlt imádkozni, megosztottam velük fájdalmamat. Sorra mindannyian elmondták problémáikat. Egy angol házaspár hosszú évekig imádkozott gyermekért, végül gyermekük halva született. Egy ghanai lelkész elmesélte, hogyan jutott el az Egyesült Államokba tovább tanulni a feleségével. Miután hazatértek Ghanába, felesége váratlanul meghalt.
Meghallgattuk egymás történetét, együtt sírtunk és imádkoztunk. Csodálatos módon Isten mindannyiunknak békességet adott. Történtek tragédiák, de Isten nem hagyott el és nem felejtkezett el rólunk. Személyes fájdalmunk ellenére miénk lehetett az örömhír, hogy Isten szeretete Meru népéé és az egész világé.

Imádság: Szerető Istenünk, te ismered történetünket. Köszönjük az erőt, amit a közös imádságból, fájdalmunk egymással való megosztásából nyerünk. Ámen.