Make your own free website on Tripod.com
2001. július 30. hétfő
1Pt 1, 3-12.

ÉLŐ REMÉNYSÉG

Nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre. (1Pt 1,3)

1991-ben Singapurban a Metodista Világtanács ülésén elmeséltem egy figyelemre méltó történetet a csehszlovákiai keresztyének hitéről és reménységéről. A kommunista rendszer „bekényszerítette” az egyházat a templomok falai közé, gondolván, hogy egy nemzedék alatt el fog tűnni. Nem engedélyezték, hogy az egyházak megkülönböztető jelzéseket használjanak az épületeiken, a harangok nem szólhattak, és kockázatos volt a templomon kívül hitről beszélni.
Majdnem negyven évig hallgattak a harangok, az egyházi épületek jeltelenek voltak és a nagymamák őrizték a hitet. Szükségszerű volt, hogy az emberek egyszer azt mondják: „Elég volt!” 1989. november 27-én az emberek gyertyával a kezükben hittel és reménnyel elindultak. Délben a hosszú ideje hallgató harangok megszólaltak szerte az országban. Egy prágai lelkész mesélte, hogy azon a napon hosszú idő óta először kitették az egyházi jelképet az épületre. A jel azt hirdette, győz a Bárány. Az emberek bizonyságát adták Jézus Krisztusba, Isten Bárányába vetett élő reménységüknek. Ez a hatalom ad reményt nekünk is napról napra.

Imádság: Istenünk, köszönjük Jézus Krisztus ajándékát. Segíts, hogy az élő reménység hűséges követei lehessünk szerte a világon. Ámen.

Jézus Krisztus minden nap reményt ad.

H. Eddie Fox (Tennessee, USA)
IMÁDKOZZUNK A CSEH KÖZTÁRSASÁG NÉPÉÉRT!
<<-- Előző nap Következő nap -->>



1Pt. 1,3-12.
Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra. Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre.
Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét. Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést a Krisztus bennük levő Lelke, amikor előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről, és az ezeket követő dicsőségről. Ők azt a kijelentést kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni.