ZŰRZAVARBÓL REND
Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. (1Móz 1,1-2)
Az őskáoszból rend lett – ezzel kezdődött a teremtés. A sötétség és
üresség alaktalanságából Isten a jóság és fény világát teremtette meg.
Én is mindig szerettem a rendet. Semmi mással nem tudtam addig foglalkozni,
amíg a lakás rendetlen, a bútor pedig poros volt. Amikor teljes munkaidőben
dolgoztam, gyakran keltem fel korán azért, hogy a padlót kifényesítsem,
vagy lemossam az ablakredőnyt. Néha késő éjszakáig dolgoztam, holott aludnom
kellett volna.
Most már megöregedtem, és a járás is nehezemre esik. Lehetetlennek
tűnik, hogy rendet tartsak. Néha bosszankodom az apró házimunkák miatt,
melyeket már nem tudok elvégezni, aggódom a kerti növények elburjánzása
miatt. Ilyenkor Isten emlékeztet arra, hogy lelkem állapota fontosabb,
mint a házam kinézete. Isten rendet teremt a lelkemben. Elveszi csapongó
gondolataimat, és imádsággá formálja azokat. Életem véletlenszerű eseményeit
áldássá fordítja.
Imádság: Istenünk, te teremtetted a világot, és jónak nevezted azt. Erősíts meg bennünket, és teremts rendet zűrzavaros életünkben. Ámen.
Összpontosíts arra, ami igazán fontos.
<<-- Előző nap | Következő nap -->> |