2001. március 31. szombat
Zsolt 107, 23-32.

IRÁNYÍTÓ KÉZ

Bölccsé teszlek és megtanítlak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz szemem. (Zsolt 32,8)

Évekkel ezelőtt tinédzserként egy keresztyén vendégházban töltöttem szabadságomat a dél-angliai Cornwallban. Egyik nap szállásadómnak az északi sziklás part mentén hosszú túrára vitt minket, ahol az Atlanti-óceán hullámai meglehetősen rémisztőek is tudnak lenni.
Az idő szinte repült, esteledett és még igen messze voltunk az otthontól. Vezetőnk úgy döntött, hogy keresztülvágunk csónakkal egy széles öblön, s már meg is egyezett egy halásszal, hogy vigye át minket. Dagály közeledett, óriásiak voltak a hullámok, kis csónakunkat játékszerként lökdösték. Féltem. A kormányrúdnál álló férfi végignézett rajtunk. Félelmem bizonyára kiülhetett arcomra, mert odahívott magához. Ráhelyezte kezemet a kormánykerékre, majd rátette kezét az enyémre. Valamennyiszer óriási hullám közeledett, mindig úgy irányította a csónakot, hogy pont a csúcsún lendültünk át és a kis ladik szinte átgördült kormányosa keze alatt a hullámon. Félelmem elmúlt s helyette szinte élvezni kezdtem a helyzet kihívását az irányító kéz vezetése alatt.

Imádság: Mennyei Atyánk, tedd kezed a miénkre, amikor megkíséreljük átkormányozni életutunkat az Életen. Add, hogy figyeljük vezetésedet. Ámen.

Nem kell félnünk, mert Isten szerető kezének vezetése alatt vagyunk.

Mary Rose French (Ontario, Canada)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK SZÜKSÉGÜK VAN ARRA, HOGY ISTEN LECSENDESÍTSE FÉLEMÜKET!


<<-- Előző nap Következő nap -->>



Zsolt. 107,23-32
Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett.
De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket.
Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért!
Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében!