IRÁNYÍTÓ KÉZ
Bölccsé teszlek és megtanítlak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz szemem. (Zsolt 32,8)
Évekkel ezelőtt tinédzserként egy keresztyén vendégházban töltöttem
szabadságomat a dél-angliai Cornwallban. Egyik nap szállásadómnak az északi
sziklás part mentén hosszú túrára vitt minket, ahol az Atlanti-óceán hullámai
meglehetősen rémisztőek is tudnak lenni.
Az idő szinte repült, esteledett és még igen messze voltunk az otthontól.
Vezetőnk úgy döntött, hogy keresztülvágunk csónakkal egy széles öblön,
s már meg is egyezett egy halásszal, hogy vigye át minket. Dagály közeledett,
óriásiak voltak a hullámok, kis csónakunkat játékszerként lökdösték. Féltem.
A kormányrúdnál álló férfi végignézett rajtunk. Félelmem bizonyára kiülhetett
arcomra, mert odahívott magához. Ráhelyezte kezemet a kormánykerékre, majd
rátette kezét az enyémre. Valamennyiszer óriási hullám közeledett, mindig
úgy irányította a csónakot, hogy pont a csúcsún lendültünk át és a kis
ladik szinte átgördült kormányosa keze alatt a hullámon. Félelmem elmúlt
s helyette szinte élvezni kezdtem a helyzet kihívását az irányító kéz vezetése
alatt.
Imádság: Mennyei Atyánk, tedd kezed a miénkre, amikor megkíséreljük átkormányozni életutunkat az Életen. Add, hogy figyeljük vezetésedet. Ámen.
Nem kell félnünk, mert Isten szerető kezének vezetése alatt vagyunk.
<<-- Előző nap | Következő nap -->> |