2001. szeptember 1. szombat
Mt 25,31-46.

TALÁKOZNI KRISZTUSSAL

A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Mint legkedvesebb élményemre emlékezem, amikor a helyi szociális otthonban önkéntes gondozói szolgálatot végeztem. A gondozottaim között volt egy AIDS-ben szenvedő fiatalember, akit vasárnaponként elvittem a templomba. Az egyik alkalommal fülembe súgta, hogy szeretne az oltárhoz menni. Nehézkesen haladtunk előre, hiszen alig tudott járni. Az egyik oldalról én, a másikról édesanyja támogatta. Mindannyian megkönnyeztük, miközben elfogadta Jézus Krisztus szeretetét és kegyelmét.
Amint élete végéhez közeledett, gyakran segítettem neki enni, inni, öltözködni vagy borotválkozni. Mikor törékeny kis testét karjaimba vettem és szemébe néztem, Krisztus arcát láttam meg benne. Nézéséből pedig úgy éreztem, hogy ő is meglátta bennem Krisztust.

Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy meglássunk téged testvéreink arcán. Munkáld, hogy miközben a szenvedők között szolgálunk, ők is meglássanak téged mibennünk. Ámen.

Krisztussal találkozunk, amikor mások terhét magunkra vesszük.

W. Richard Turner (Pennsylvania, USA)
IMÁDKOZZUNK A SZOCIÁLIS OTTHONOK DOLGOZÓIÉRT!
<<-- Előző nap Következő nap -->>



Mt. 25,31-46
„Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.”
„Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”
„Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”