2001. május 2. szerda
Ef 4,25-29.

KEGYELEMTELJES IGÉK

Mindenekelőtt az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek, mert a szeretet sok bűnt elfedez. (1Pt 4,8)

Ha elfelejtünk valamit, azt mondjuk, tévedtünk, de ha valaki más felejt el valamit, azt végzetes hanyagságnak tartjuk. Ha indulatosan beszélünk, akkor egyszerűen csak rossz napunk van, de ha velünk teszik ugyanazt, rögtön rosszindulatúnak tartjuk az illetőt. Ha egy megbeszélésről elkésünk, az persze azért van, mert olyan zsúfolt a napunk. De ha valaki más késik, azt felelőtlenséggel vádoljuk.
Lehet, hogy mosolygunk rajta, de vajon nem így viselkedünk? Könnyű másokat megítélni és kritizálni a hibáikért, miközben mi mentegetjük magunkat a sajátunk miatt.
Egyikünk sem tökéletes. Miközben mások viselkedése zavar, biztosak lehetünk abban, hogy mások ugyanúgy éreznek a mi tévedéseink miatt. Jézus nem azt mondja, hogy ítéljük meg, hanem szeressük egymást. Mennyivel erősebb lenne a hívők közössége, ha erőinket mások építésére, nyelvünket pedig mások biztatására használnánk.

Imádság: Urunk, segíts feltétel nélkül szeretni és elfogadni másokat, úgy, amint te is elfogadsz minket. Ámen.

Maradjunk szelídek, amikor szembesülünk saját és mások hibáival.

Joe Orth (Wisconsin, USA)
IMÁDKOZZUNK AZÉRT AZ EMBERÉRT, AKINEK A HIBÁJA ZAVAR!


<<-- Előző nap Következő nap -->>


Ef. 4,25-29
Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”: a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.