Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. (Jn 15,9)

Éjfél után ébren ülve vártam, hogy a lányom hazatérjen. Úgy éreztem, hogy érzelmileg meg vagyok sebezve. Azzal küszködtem, hogy szeretetet találjak a szívemben iránta. Mérges voltam és csalódott, mert megint visszaélt a bizalmammal. A lányom csak 15 éves. Hol van? Biztonságban van?
Ahogy imádkoztam, a fájdalmam csökkent és kezdtem megérteni, amit éreztem. Rájöttem, hogy mennyire szeretem őt, és mennyire fontos a jóléte nekem. Ezért voltam olyan csalódott és mérges.
Ez az eset segített, hogy jobban megértsem, mit érezhet Isten, amikor visszaélünk bizalmával, ha választási lehetőséget ad számunkra. Most már értem, mennyire szomorú és csalódott lehet Isten miattunk. Küzdelmet jelent a hit megélése, de tudom, hogy Isten megértő és megbocsátó, amikor elesünk, mert szeretete feltétel nélküli és örökkévaló. Azt szeretném, ha a lányom örökké azzal a tudattal élne, hogy szeretem. Hasonlóképpen fontos, hogy bizonyosak legyünk Isten szeretetében egész életünkben.

Imádság: Kegyelmes Istenem, köszönöm, hogy szeretsz, és segítettél megérteni, hogy általad szerethetem családomat és felebarátaimat. Jézus nevében. Ámen.