2001. augusztus 21. kedd
1Móz 2,4-15.
ISTEN SEGÍTŐTÁRSAI
Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.
(Zsolt 19,1)
A kis zárt udvarban voltam kisfiammal, Alfreditóval. Hirtelen a kerti
növényekre és virágokra mutatva így szólt: „Mama, látod ezeket? Isten ültette
őket.”
Meglepődve kérdeztem: „Valóban?”
Így válaszolt: „Igen, és én segítettem neki.”
„Hogyan?” – kérdeztem.
„Nézd csak” – mondta – én öntözöm a növényeket.”
Elmosolyodtam. Milyen nagy igazság! A hatalmas Istennel dolgozhatunk
együtt, aki részt ad nekünk a teremtett világ megőrzésének munkájában.
Nagy felelősségünk, hogy az Isten által teremtett mindenséget ne romboljuk,
hanem helyesen éljünk vele. Isten adja a növekedést, de a mi dolgunk, hogy
gondozzuk, megőrizzük és megbecsüljük a számunkra teremtett világot. Ajándék
ez, melyre mindig vigyáznunk kell.
Imádság: Köszönjük, Istenünk, azt a megtiszteltetést, hogy részt
vehetünk csodálatos teremtett világod megőrzésében. Segíts, hogy gyermekeinket
is úgy neveljük, hogy mind embertársainkkal, mind teremtményeiddel, a növényekkel
és állatokkal is harmóniában éljenek. Ámen.
Azáltal becsüljük Isten teremtő munkáját, ha szeretjük és óvjuk a Földet.
Lucy Cortes de Nieves (Aguadilla, Puerto Rico)
IMÁDKOZZUNK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN DOLGOZÓKÉRT!
1Móz. 2,4-15.
Ez a menny és föld teremtésének a története. Amikor az ÚRisten a földet és a mennyet megalkotta,
még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az ÚRisten még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje.
Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét.
Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.
Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.
Sarjasztott az ÚRisten a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.
Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt.
Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van.
Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő.
A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét.
A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.
És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.