2001. február 21. szerda
Olvassuk: Gal 2,16-20.

HIT JÉZUS KRISZTUSBAN

Uram, kegyelmes tetteidrõl éneklek örökké, nemzedékrõl nemze-dékre hirdetem hûségedet. (Zsolt 89,2)

Amikor édesapám kórházba került belsõ vérzése miatt, öntudatlan állapotban volt. Egész éjjel vele voltam, fogtam a kezét, de õ nem ismert fel engem. Komoly fájdalmai voltak.
A legreménytelenebb pillanatomban egy dicsõítõ éneket kezd-tem énekelni, mivel tudtam, hogy édesapám szereti a zenét. Költõ és zeneszerzõ volt, aki alapított egy kórust, és aki a dalain keresztül dicsõítette Istent.
Habár korábban nem nyitotta ki a szemét és nem szólt egy szót sem, apám hallotta az énekemet, és most rám nézve azt kérdezte, honnan ismerem azt az éneket. „Ez az ének az én Megváltómról és védelmezõmrõl szól, aki megbocsátotta minden bûnömet” – mondta édesapám. „Ez az ének az én szabadítómról, Jézus Krisztusról szól.” Nagyon megdöbbentem. Elmosolyodott, lassan lecsukta a szemét, és átlépett az örök béke országába. Földi életének utolsó percében is Jézus Krisztust dicsérte.
Imádság: Istenünk, te teremtettél mindent ezen a földön, és te adtál életet mindennek. Ezért amíg élünk, magasztalunk és imá-dunk téged a te dicsõségedrõl énekelve. Ámen.

Istennel való barátságunk erõt ad ehhez az élethez, és átsegít az eljövendõ életünkbe.

Nanubhai Sariwala (Gujarat, India)
IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETEINKBEN SZOLGÁLÓ ZENÉSZEKÉRT!


<<-- Elözõ nap Következõ nap -->>



Gal. 2,16-20
Tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem. Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást, magunk is bûnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bûn szolgája? Semmiképpen sem! Mert ha valamit leromboltam, és ismét felépítem, magam nyilvánítom magamat törvényszegõnek. Mert én meghaltam a törvény által a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.