Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. (Fil 2,4)

Egy beszélgetés alkalmával valaki elismerőleg azt mondta egy távollévő asszonyról: „Az az asszony egy szeizmográf. Átérez bármilyen megrázkódtatást, legyen az egy utcájában történt biciklibaleset, vagy egy földrengés a világ másik végén.”
Még sohasem hallottam ehhez hasonló jellemzést, de nagyon megtetszett. „Szeizmográf emberek” – illik ez a leírás néhány általam ismert keresztyénre is, akik különös érzékenységgel viseltetnek a szükségben lévők iránt. A körülöttünk lévő világban nincs elég szeretet, de ezek a különösen könyörületes emberek szeretetből túlóráznak. Tudják, hogy nincs elég megértés, így ők hosszabb időt szánnak mások meghallgatására. Tudják, hogy kevés a szívesség, ezért ők apró tettekkel kifejezésre juttatják, hogy törődnek másokkal. A „szeizmográf emberek” testesítik meg, amiről a filippibeliekhez írt levél idézett szakasza szól. Lélekben megnövekedtek, hogy mindig érzékenyek lehessenek a szükségben lévők iránt, és a mások hasznát tarthassák szem előtt.
Ismerek néhány ilyen embert. Te is ismersz? Szeretnék egy lenni közülük.

Imádság: Szerető Atyánk, tégy bennünket érzékenyebbé mások szüksége iránt. Ha érezzük indításodat, adj akarást, hogy cselekedjünk az érdekükben. Ámen.