Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon egyengetni fogja ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

Nyolc-kilenc éves koromtól fogva gyakran gondoltam a jövőre. Számos dolog volt, amit szerettem volna megvalósítani, sok minden akartam lenni, de nagyon türelmetlen voltam. Tudni akartam, – olykor elkeseredetten –, hogy mit tartogat a jövő.
Egy vasárnap este vendégünk volt a gyülekezetben és beszélt a fiatalokkal. Már elfelejtettem az asszony nevét, de világosan emlékszem arra, hogy mit mondott. A Példabeszédek könyve 3. fejezetéből olvasott fel két versszakot. „Bízzál az Úrban teljes szívből…” Az a gondolat, hogy először bíznunk kell, és azután Isten vezetni fog minket, teljesen új volt számomra.
A vendég ablakot nyitott számomra azon az estén, és az Úr szavát ismertette meg velem, amely végigkísérte egész életutamat. A Péld 3,5-6 az életem mottójává vált. Tudom, hogy nem mindig bíztam teljes szívből Istenben, de amilyen mértékben ezt megtettem, Isten úgy egyengette utamat, és egy olyan világba vezetett el, amelynek létezéséről soha nem is álmodtam. Ő ma is kínál olyan lehetőségeket, amelyeket korábban el sem tudtam képzelni.

Imádság: Édes Istenünk, segíts teljesen ráhagyatkozni ígéreteidre, vezess és irányíts, amikor benned bízunk. Ámen.